Az Egyedi mezőgazdasági programelembe bevont álláskeresők száma: 127 fő.
A projekt keretein belül a közfoglalkoztatottak mórmályva termesztést, szabadföldi és fóliasátras zöldségtermesztést, málnatermesztést, továbbá a Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás programelem részét képező száraztészta készítés alapanyagigényét kielégítő tojótyúk tartást, illetve az állattenyésztést kiszolgáló takarmánynövény termesztést végeznek.
Az önkormányzat a Meleg oldalon található gazdálkodási területén a tereprendezés és a talaj előkészítés már kora tavasszal elkezdődött, amit március végétől, illetve április elejétől a palántanevelés, majd az ültetés követett.
A mórmályvát kedvező élettani hatásai miatt termesztik: köhögéscsillapító, emésztésjavító, szirmait élelmiszer-színezékként is, sőt az olaszok pizza feltétként is használják. Az erdei mályvához hasonlóan kelések, sebek, ekcémás bőr borogatására egyaránt alkalmas.
A mórmályva termesztés rendkívül munkaerő igényes. Mire a sorok végére érkeznek a szedők, már szinte kezdhetik, előröl. Hosszútávon nem jár számottevő eszközigénnyel. A június elejétől az első fagyok beálltáig történő folyamatos virágzás következtében, a betakarítás csaknem szünet nélküli. A tevékenység 0,2 hektárnyi területen valósul meg. Mivel a mórmályva évelő növény, így szaporító anyag tekintetében legkevesebb három évig nem igényel ráfordítást.
A projekt kapcsán, egy hosszútávon fenntartható és bővíthető gyógynövénytermesztés alapjait kívánjuk elhelyezni. A mórmályva termesztés szakmai hátterét az Árvacsalán-Food Kft. biztosítja.
A Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás programelemet kiszolgáló tojótyúk tartás megközelítőleg 200 darab baromfi nevelése révén valósul meg. A dolgozók jelenleg egy közel 80 négyzetméteres, tojóládákkal felszerelt tyúkólat készítenek.
Az optimális eredmény elérése érdekében a tyúkok mintegy 0,1 hektár nagyságú kifutón kapirgálhatnak. Az úgynevezett szabad-tartás kedvezően hat az állatok élettani folyamataira, ami a tojás minőségét is nagymértékben meghatározza. A fenntarthatóság érdekében, takarmányozás céljából kukorica, illetve lucerna termesztése folyik, ami hozzávetőlegesen 1 hektárnyi területet ölel fel. A tojás, begyűjtése után szakszerű tisztítási folyamaton esik át, ezt követően hűtőben kerül tárolásra. A Ligeten helyet kapó tojótyúk tartás a Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás programelemmel szorosan együttműködve valósul meg, friss alapanyagot szolgáltatva a különféle száraztészták készítéséhez.
A fóliasátras zöldség- és fűszerpaprika termesztés 4 darab, egyenként 240 négyzetméteres területen valósul meg. A paradicsom- és paprika-, illetve fűszerpaprika termesztéshez szükséges palántákat – költségcsökkentés céljából – a helyi közfoglalkoztatottak állították elő. A szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztés keretein belül, a programelemben résztvevők fejes káposztát, borsót, babot, hagymát, sárgarépát, petrezselymet, karalábét, burgonyát és uborkát, valamint málnát termelnek. A későbbiekben, a málna termőre fordulása után, a megtermelt gyümölcs egy része feldolgozatlanul, másik része pedig feldolgozva (szörpként, lekvárként stb.) jut el a fogyasztókhoz.
Az uborkatermesztés mindösszesen 7 km hosszúságban kialakított, a növény nedvességigényét kielégítő csepegtetőkkel felszerelt támrendszer mentén valósul meg. A fóliasátras, valamint a szabadföldi növények termesztése mintegy 11 hektárnyi területen történik. Az uborka szedése és válogatása folyamatos, melyet a Petis és Társa Kft. vásárol fel. Eddigi összbevételünk az uborkából már több mint 5 millió Ft.
A tevékenység során felhalmozódott, élelmiszerként nem hasznosítható növényi részekből komposzt kerül előállításra, amely a későbbiekben környezetkímélő talajjavításra hasznosítható.
A földek művelése jellemzően kézi erővel történik. A projektben dolgozó munkavállalók – az elsajátított szakmai tudás birtokában – bővíthetik saját kertkultúrájukat, megindíthatják vagy javíthatják háztáji gazdaságuk termelését, ezzel pluszforrást teremtve családjuknak.
A megtermelt zöldségek, a helyi közétkeztetésben kerülnek felhasználásra. Elsődleges cél a külső forrásból beszerzett étkezési alapanyag mennyiségének csökkentése.
