„Hajdúsámsoni kincs”

Települési értéktárba véve: 2016. március 30.
Határozat: 78/2016. (III.30.)
Kategória: kulturális örökség
Javaslattevő: Tarné Hajdú Judit
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Déri Múzeum Debrecen

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az 1907-ben egyszerű földművesek által Farkas Gábor jegyző földjén, Hajdúsámson község É-i határában megtalált bronz kincslelet méltán világhírű, hiszen túlzás nélkül állítható, hogy korát, összetételét és kvalitását tekintve eddig Európa ezen időszakának legfontosabb, legszebb és legértékesebb fegyver együttese. A kincsleletet a Kárpát-medence Középső bronzkorára, kb. a Kr. előtt 1650-1600- as évekre, a kincsről magáról elnevezett Hajdúsámson-horizontba keltezhetjük. Mivel hasonló korú és művészeti színvonalú bronztárgyak, valamint arany ékszerek nagyobb számban összpontosulnak a Felső-Tisza-vidékére, így joggal tarthatjuk egy helyi, valószínűleg az Ottomány/Otomani-kultúra területére eső bronzműves műhely gyártmányának.

Tekintettel a tárgyak minőségére és a díszített példányok ötvös kéz alkotta fantasztikus díszítésére, valamint arra, hogy ebben az időszakban még nem indult meg a késő bronzkor 2. felére egyre nagyobb mennyiséget produkáló, csaknem iparszerű mérteket öltő fémművesség, a maga korában óriási értéket képviselhetett. A további vizsgálatok egyértelműen arra utalnak, hogy a kardot igazi harci cselekményre soha nem használták, valamint a rendkívül gazdag díszítés is azt sugallja, hogy a kard presztízstárgy, ill. hatalmi jelvény lehetett. Találásának fent leírt körülményei alapján valószínűleg nem egyszerű ( pl. ellenséges támadás elől) földbe rejtett kincsről beszélhetünk, hanem a háború istenének, vagy az alvilági (ktonikus) isteneknek szóló áldozati ajándékként értelmezhetjük.

„Azt viszont elmondhatom, hogy az ötszáz kardból a legkivételesebb alkotás számomra a hajdúsámsoni bronzkard. Hihetetlen aprólékosan és gyönyörűen díszített, tökéletes kivitelű fegyver.” – írja Michael Siedlaczek (Freie Universität, Berlin), a bronzkori kardok kutatója, 2012-ben.

A fentiek alátámasztják, hogy 1907-ben páratlan kincs került elő Hajdúsámson határában. A kard és a csákányok a debreceni Déri Múzeum tulajdonába kerültek, ahol folyamatos nemzetközi érdeklődés övezte, miközben a helyi lakosok számára szinte feledésbe merült ez a helytörténeti szempontból fontos régészeti lelet. Napjainkban, amikor minden település keresi az értékeit, hagyományait, a kincs szerepe újra felértékelődött. A helyi muzeális intézmény a TÁMOP-3.2.8.B-12/1-2012-0041. számú „Múzeumi kincskereső program Hajdúsámsonban” című projekt keretében elkészíttette a kard másolatát Dr. Morgós András restaurátorral, és egy részletes, tudományos igényű leírást Dani Jánossal, a Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettesével. Ezekre alapozva célunk olyan folyamatos múzeumpedagógiai programok biztosítása, melyek segítségével a helyi köztudatba is beépül a kincs jelentősége.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

A képek forrása:  Kincsek Hajdúsámson határából – 1. foglalkoztató füzet Szöveg: Dani János (Déri Múzeum) Képek: Jurás Ákos és Dani János (Déri Múzeum) Hajdúsámson 2015.

A filmrészlet forrásmegjelöléssel használható fel. Hazahúzó c. műsor Echo Tv, ATV 2014.

http://www.atv.hu/videok/video-20141010-debrecen-es-hajdusamson-2014-10-09

A dokumentumok értéktár célú felhasználásához hozzájárulunk.

Hajdúsámson, 2016. február 16.