A Budaházy család öröksége Hajdúsámsonban

A budaházi és veskóczi Budaházy nemzetség – egyike Magyarországon a legrégebbieknek és jelenleg is az ország legkiterjedtebb családjai közé tartozik. Azon mai nap is élő 12 Árpád-kori Ung megyei család egyike, melynek eredete felnyúlik a honfoglalás korába és ott a mondák ködébe vész.

A Budaházy nemzetség 23 különböző családi ágat alkotott Magyarországon. A „Sámsoni ág” is jelentős létszámú, s a ma élő leszármazottak gondoskodnak a múlt elevenen tartásáról. Az ág alapítója, Veskóczi Budaházy (IV.) Zsigmond Zemplén vármegye lovaskapitánya, kiemelkedő egyéniségével, a Rákóczi szabadságharcban tanúsított hősiességével tűnt ki. Ezzel elnyerte ifj. Balku Pál rokonszenvét, s a leányának a kezét. A Debrecen szomszédságában lévő Balku birtokon, Sámsonban telepedtek le és kivirágzott kettejük házasságából a terjedelmes „sámsoni-ág”. Ezt megerősítette fia, veskóczi Budaházy Dániel, akinek a szomszéd birtokon élő parlagi Parlagi család leánya lett a felesége. Ők a Hajdúsámsonban, Debrecenben, Földesen, Hajdúszováton, Bánkon (esetleg távolabb) élő leszármazottak ősei. Házasságukból 6 gyermek született. Dániel ott lakott, ahol a Községháza és a katolikus iskola állt Hajdúsámsonban, s 2001-ig a ma is itt élő leszármazottakat képviselő Szathmáry család lakott benne.

A család ettől kezdve tanult férfiakkal jeleskedik, László Bihar megyei esküdt, táblabíró, a hajdúsámsoni református egyház gondnoka. Fiaira is büszkén tekinthetünk vissza. Zsigmond (VII.) nagybirtokos ugyancsak a református egyházunk főgondnoka. Bihar megye házi pénztárnoka, Dél-Szabolcs vármegyék rögtönítélő bíróságának elnöke, majd törvényszéki tanácsos. Dédunokája, Budaházy Béla genealógus, levéltáros állította össze a család sámsoni ágára vonatkozó krónikát, melyet felhasználva kibővítettek és kutatás céljából közreadtak a Szathmáry testvérek.

Gábor (V.) gyermekei közül Jolántha nevű leányát kívánom kiemelni, aki Budaházy Gyulával (unokatestvérével) kötött házassága révén egy igen szorgalmas, s jelentős családot alapított. Először Budaházy Gyulát mutatnám be: Református földbirtokos, Hajdúsámson. 204. sz. házban éltek. Zeneszerető, művelt egyéniség. Az 1874 végén újjáalakult Olvasóegylet elnöke lett. A Debrecen című függetlenségi újság 1875 elején egy kaszinóról írt, melynek ez év jan. 10-én volt a tisztújító közgyűlése, s elnökké a művelt, jó ízlésű Budaházy Gyulát választották közfelkiáltással. Jolántával kötött házasságukból 9 gyermek született. Anna nevű leányuk 1895. szeptember 26-án feleségül ment Szöőr Antalhoz, a Református Elemi Népiskola rektortanítójához. Így a két fiatal létrehozott egy harmadik nagyon híres családot a községnek, hiszen ők a Szöőr família megalapítói lettek. (Szöőr Antal az első iskolaigazgató Hajdúsámsonban, aki hosszasan tevékenykedhetett az iskolaügyért és a tanulókért. Később fia, Szöőr Gyula vette át édesapja munkáját, s igen magas színvonalra emelték az oktatást a községben.)

Elérkeztünk Lajoshoz, aki gazdálkodással foglalkozott, birtokain csendes, visszahúzódó, de nagyon szorgalmas életet élt. Leszármazottai Hajdúsámsonban, Debrecenben, Tiszadobon, Budapesten találhatóak meg.

Budaházy Dánielnek 4. fia, Lajos volt az egyik legjelesebb a testvérek közül. 1769. július 26-án született Sámsonban. Jogi tanulmányait Debrecenben elvégezvén, közszolgálatba lépett. 1793-ban már Bihar megyei esküdt, 1797-ben alszolgabíró, 1803-ban pedig a sárréti járás főszolgabírója lett.

Gyermekei közül v. Budaházy III. Imre, és Gyula vitte tovább az ágat úgy, hogy leszármazottaikra ők is büszkén tekinthetnek vissza.

E rövid áttekintés után egy kis ízelítő az ősök példaértékű életéből:

• május 7-én II. Rákóczi György, aki ekkor Sámson leghatalmasabb közbirtokosa, erdélyi fejedelem, elrendelte, hogy Sámsonban a templom mellett lelkészlakást is építsenek. A nagyfejedelmet némi rokoni szál kapcsolta a Budaházy famíliához, hiszen id. Rákóczi György unokájának a leánya, Kékedi Zsófia. felesége lett Budaházy VII. Istvánnak. A család férfitagjai igen jelesen viseltettek a szabadságharc során is.
• Megkezdődik a szőlőskertek telepítése.
• A martinkai szőlőskertet Budaházy Lajos, Pál és Sándor birtokán telepítik. Budaházy Lajosné és Kultsár Istvánné osztanak parcellákat, ez lesz a Kultsár-kert. Később egyesül a Kultsár-Medgyes-Budaházy kert és közösen a Sámsonkert nevet veszik fel.
• Az 1848-as márciusi forradalom idején, július 17-én szervezték meg a három nemzetőr csapatot 82, 83, és 78 fővel. A tisztek mindnyájan nemesek voltak:
  • Budaházy Zsigmond kapitány
  • Bige Márton főhadnagy
  • Budaházy Lajos alhadnagy
  • Hamar Mihály alhadnagy
• Az 1840-es évek végén Budaházy III. Imre földbirtokos szeszgyárat üzemeltet a faluban. 1844-ben 56 pontból álló Artikulusokat, /törvénycikket/ ad ki. Kiváló egyéniség, a református egyház főgondnoka. 1826. január 19-én, mint főcurátor szerepel és 1859-ig, haláláig tölti be ezt a tisztet.
• Irodalmi életről is gondoskodtak a nemesi családok, így 1870-ben Olvasókör alakult. 1874. végén újjáalakult Olvasóegylet néven, melynek a zenebarát Budaházy Gyula volt az elnöke.
• Az egyházi életben is élénk részt vettek, a gyűléseken megjelentek, az ügyeket 68 éven keresztül nagy buzgósággal és jóakarattal intézték. Az egyházat különböző adományokkal gazdagították.
  • Egy pompás nagy zöld úrasztali terítő gazdag aranyhímzéssel (búzakalász, szőlőfürt), széles aranyrojttal. Felirata: Készítette: Budaházy Gábor és neje Lévai Czeczilia 1868. évben.
  • Egy Lajos abrosz: özv. Budaházy Lászlóné 1823-ban.
  • Négy itczés úrasztali edény 1830-ban B. L. monogrammal.
  • Két nagy ezüstpohár: a sámsoni reformata eclesia számára felső-vályi Vincze Julianna özv. Budaházy Lászlóné a maga költségén az 1823. esztendőben.
  • Harang 1775-ből: Felsőbb részén kiöntve: Johannes Kohll Mich in Pest. Alsóbb részén rámetszve: Pro Eklesia Samsoniensi ex Beuevoleutia Joannis Balog a Pociori ex Industria Perill. Dui Danielis Budaházy Judex Primaris Joanne Bíró. Ez a harang szép, tiszta csengésű D-hanggal 1807-ig szolgált, s Budaházy Dániel készíttette.
  • A nagyobb harang: Az örök Isten dicsőségére néhai Budaházy Gábor és néhai Magyar István kegyes hagyományozók és a többi elhalt hittestvérünk emlékezetére. Készíttette a hajdúsámsoni ref. eklézsia az úrnak 1937. esztendejében.
• A Szathmáry család dédnagyapja veskóczi Budaházy (IV.) Lajos földbirtokos. A községházánál volt főpénztárnok. Hajdúsámson. 815. sz. házban laktak, ott, ahol most a vadászház van. (Kossuth utca)
• Tehát kis városunkban ez az egyik Budaházy kúria mely fent maradt. Az éjjel-nappali üzlet, Budaházy Gábor kúriája volt. Festmény őrzi eredeti állapotát. Kossuth u.35. sz. alatti tornácos épületet is Budaházy család építtette. (Jelenleg a Tar család tulajdona.) A Polgármesteri Hivatal udvarán lévő oszlopos öreg épület előtti birtokrészt a község Budaházy Ferenctől vásárolta meg Tanácsháza részére. A mai katolikus templom és az öreg épület közötti kúriában lakott Budaházy Dániel, ősapánk. Ebben az ősi kúriában élhetett a Szathmáry család 2001-ig. Ez jelenleg a római kat. egyház tulajdona. (Ez írva van Hajdúsámson története és néprajza c. könyv 101-102. és 127. oldalán)
• (IV.) Lajos harmadik leánya, Szeréna Mária, a Szathmáry család nagymamája, ki igen békés, nyugodt természetű volt. Felesége lett cserefalvi Farkas Lajos erdélyi származású kántortanítónak. Házasságukból 6 gyermek született, kik közül a legkisebb a mindenki által jól ismert „Kicsi néni”, azaz Szeréna Mária, Szathmáry Lászlóné. Farkas Szeréna Mária és Szathmáry László pedagógiai munkásságát a mai napig elismerés övezi, s hálásan emlegetik még a lakosok a nevüket. Munkájukat két leányuk viszi tovább. A három fiú más pályát választott. Irén nevű leányuk a pedagógia, múzeumpedagógia és családkutatás terén jeleskedik itt Hajdúsámsonban, s őrzi ősei hagyományát. József nevű fiúk, térképész, családkutató ugyancsak szülőhelyén, ki oroszlánrészt vállalva dolgozik a mai napig a családkutatáson, s annak továbbvitelén.

Ezzel a nagy Budaházy nemzetség sámsoni ágát a leglényegesebb összefüggések tükrében mutattuk be. Bízunk benne, hogy mindenki számára világossá válik, milyen jelentős szerepet töltött be Sámson életében ez a nemesi család, melyre származástól függetlenül mindannyian büszkék lehetünk. Emelt fővel mondhatjuk el azt, hogy nekünk is voltak nemeseink, akik sokat foglalkoztak a lakosság foglalkoztatottságának kérdésével, a közművelődéssel, az iskolákkal, a hadüggyel egyaránt.

További kutatás, tájékozódás és mélyebb ismerkedés lehetőségét biztosítva a megadott forrásmunkákban a teljes leszármazást és bővebb történelmi adatokat olvashatnak az érdeklődők.