Települési értéktárba véve: 2021. május 27.

Határozat: 104/2021. (V.27.)
Kategória: kulturális örökség
Javaslattevő: 
Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Kiállítóhely/Tarné Hajdu Judit

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 4251 Hajdúsámson 

Sámsonban a következő monda maradt fenn a fejedelemről: 1703. július 26-án a tiszántúli hadjárat során Sámson határában táborozott le seregével. Debrecen szenátoraival, majd másnap főbírájával találkozott a hadisarcot illetően. Katonái a táborozás alatt tüzet raktak és szalonnát sütöttek nyárson. Az egyik vitéz, akit Bényeinek hívtak, leszúrta nyársát a földbe, amelyből szép nagy nyárfa nőtt. A sámsoni emberek elnevezték Bényei nyárfának, Rákóczi fájának. Az évek, évtizedek alatt hatalmas fává terebélyesedett, s hűsítő árnyat nyújtott az arra járó embereknek. Sajnos villámcsapás érte és az 1970-es évek elején kipusztult.

1980-ban Mocsár Gábor A város és a fejedelem címmel regényt írt, melynek egyik fejezete A sámsoni találkozás. A történet Debrecen és a kurucok viszonyának, Dobozi István főbíró és II. Rákóczi Ferenc sámsoni táborban zajló fontos tárgyalásának állít emléket. 2004-ben az iskola falára Rákóczi emléktáblát helyeztek el, mely a fenti mondához kapcsolódó valós történelmi eseményre hívja fel a figyelmet, azaz, hogy Rákóczi 1703. július 26-án valóban Sámson alá érkezett táborával. Ugyanitt egy fiatal nyárfa is el lett ültetve, a Bényei nyárfa emlékére. 2013-ban a fa helyét megjelölték, a fa egy darabja bekerült a muzeális intézménybe, ahol tovább örökítik a hagyományt a felnövekvő generációknak. 2019-ben pihenőhelyet alakítottak ki az úgynevezett Bényei kanyarban, melyet a Borsi-Hajdúsámson emlékfutáshoz kapcsolódóan adtak át.

1998-ban az első Rákóczi hét keretében volt az iskola névadó ünnepsége. (Előzményként meg kell említeni, hogy korábban is viselte e nevet évtizedekig az iskola úttörő csapata.) Az ünnepélyes műsort gazdagította a Rákóczi emlékkiállítás, szoboravatás, az intézmény új zászlajának átadása és a II. Rákóczi Ferenc emléktársaság emlékzászlajának adományozása. A névadó tiszteletére, születésének évfordulóján minden év márciusában Rákóczi hetet szerveznek. A nyitó ünnepség keretében megszólal a fejedelem kedvenc hangszere, a tárogató. A tanulók színvonalas műsorral készülnek e jeles napra. Koszorúkat, virágokat helyeznek el az iskola és a város társadalmi szervezeteinek képviselői a fejedelem szobránál. A hét utolsó napján iskolagyűlés keretében kerülnek átadásra az oklevelek, jutalmak a versenyek győzteseinek. „Rákóczi nyomában” címmel rendszeresen kirándulásokat is szerveznek az életútját bemutató helyszínekre. Jártak már a tanulók Borsiban, Vaján, Diósgyőrben, Ónodon, Szerencsen. 2007-ben Rákóczi díjat alapítottak, amelynek átadására a Rákóczi hét nyitó ünnepségén kerül sor. A Rákóczi szobrot vagy plakettet olyan személyeknek ítéli oda az iskola vezetősége, akik nagyban hozzájárultak az intézmény hírnevének öregbítéséhez, a tanulók testi-lelki fejlődéséhez. 2010-ben egy újabb színfolttal gazdagodott a Rákóczi hét. Ekkor került sor az iskolai harang felszentelésére, amely Rákóczi harangja néven szólal meg minden jeles iskolai rendezvényen.


Hajdúsámsonban évszázadokig fent maradtak a Rákóczi fejedelemhez köthető hagyományok. A közösségi emlékezetben apáról-fiúra szállt a Bényei nyárfa legendája, melynek minden eleme nem bizonyítható, de a hatalmasra nőtt fa létezését fotók, újságcikkek támasztják alá. 1980-ban Mocsár Gábor A város és a fejedelem címmel regényt írt, melynek egyik fejezete A sámsoni találkozás. A kurucok sámsoni tábora valós történelmi eseményen alapul, kötődik a közeli Debrecennel folytatott fontos tárgyalásokhoz. A településen az iskola névadójaként ma is elevenen él a köztudatban a fejedelem, valamint utcanév, emléktábla, emlékfa, harang, emlékhely is utal a helytörténeti hagyományokra.



Források

  • Debrecen története 2. kötet. Szerk.: Rácz István Debrecen 1981.
  • Hajdúsámson története és néprajza. Szerk.: Gazdag István. Hajdúsámson 2000.
  • Mocsár Gábor: A város és a fejedelem. Regény. Magvető, Budapest 1980.
  • Helytörténeti füzetek 3. A nagyságos fejedelem. Hajdúsámson 2015.