Az iskola aulájának díszítése Hajdúsámsonban 

Galánfi András és Mátl Péter fafaragással készült alkotása”

 

Települési értéktárba véve: 2023. május 3.

Határozat:1/2023. (V.03.)
Kategória: épített környezet
Javaslattevő: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Kiállítóhely/ Tóthné Szathmáry Irén

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:  4251 Hajdúsámson Kossuth u. 2-8.


A Hajdúsámson központjában található, II. Rákóczi Ferenc nevét viselő oktatási intézmény auláját díszítő és funkciójában is fontos szerepet betöltő 2004-ben átadott alkotás nagy értéket képvisel az itt élők számára.

Galánfi András Kossuth-díjas magyar népművész, fafaragó iparművész, a Népművészet Mestere, A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, művész-pedagógus és Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

A mű elkészítése több célt szolgált. Az aula két végének lezárása minőségileg javította a terem akusztikáját, amely tér fontos lett az iskola, a város életében is. Az itt dolgozó pedagógusok munkájában mindig is központi helyet foglalt el a hagyományőrzés, a múlt tisztelete. A két nagy művész ennek ismeretében úgy álmodta meg a díszítő elemeket, hogy a honfoglalás kultúráját vitte bele a tárgyakba. A Huszka József-féle „Turán ornamentika” című könyv segítségével alakították ki ezt a csodálatos faldíszítést, beleszőve mind azt az üzenetet, mely tudatja a nézővel, hogy a magyar ornamentika minden egyes motívuma szimbolikus jelentéssel bíró dísz. Általa gazdagodhatott a művészeti oktatás, és a rendezvények színvonala is nívósabbá vált. Az ún. Turáni kapu az ajtókkal együtt így alkot egységes egészet, mely az aulát díszteremmé varázsolta.

A két művész keleties, az életfa és ősmagyar motívumokkal, a honfoglaló hét törzs szimbólumaival érte el ezt a hatást. Az egyik oldalon két ló, mint kapubálvány őrzi az alkotás közepén lévő, a fény felé növekvő, életet jelképező életfát. Ez a motívum tartalmazza a fenntartó erő megnyilvánulását: a termékenyítést, a teremtést. A másik oldalon a szabadság szimbólumaként egy páva teljesedik ki több üzenetet is közvetítve. A páva a napot, a világosságot, a fényt jelképezi, a kereszténység pedig a halhatatlanság jelképéül használta ezt az ornamentikát. Ezek fölött mindkét oldalon íves elhelyezésben a hét törzset jelképezve jelennek meg a táblaképek, melyek számunkra azt az üzenetet közvetítik, hogy kultúrát csak közösséggel lehet teremteni.

Az egész alkotás a szemlélődőnek azt a látszatot sugallja, mintha egy kört látna maga előtt az anyafölddel összekötve, mely a több ezer éves folytonosságot hivatott közvetíteni „a kisázsiai és szíriai települőktől kezdve, végig a hunok, avarok, és magyarok kezén át, egészen a mai időkig, Huszka József gondolatait idézve.

    A dombormű méretei:

kijelenthetjük, hogy mai ismeretünk szerint az alkotás az ország legnagyobb ilyen jellegű fali plasztikája, a főbejárat feletti alkotás 13x 9,5 méteres, a szemben lévő alkotás 9,5×11 méteres és 80 m dísz van elhelyezve az ajtókra, oldalfalakra

Anyaga: hársfa

Felület kezelése: pácolás, két rétegben vizes lakk

Technikája: kézi faragású dombormű, egyedi kivitelezésben

Felszerelése: a táblaképek a falfelületre fa hevederrel és vaspántokkal vannak rögzítve

Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Hajdúsámsonban lévő iskola a régmúltat idézi fel, átlép a megújulás küszöbén, s magához öleli a jelen haladását. Így ma már a mindent felölelő intézmény neve is jelzi a hagyomány és haladás együttes mivoltát: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda (2022).

Ennek a szép nagy intézménynek az aulájában lévő fal- és ajtódíszítés az, ami számunkra nagy értéket képvisel több szempontból.

Az 1998-2002-ben felépült új részben kialakításra került a tágas, többfunkciós aula. 2003-ban, az egyik kollégánk felkereste művész-pedagógus tanárát, s megoldást kért tőle a díszítésre. A tanár úr, Galánfi András elvállalva a feladatot, társként felkérte Mátl Péter szobrászművész társát, hogy segítse őt a megvalósításban. Az alkotás két és fél hónap alatt készült el napi 16 órát szentelve rá.

– Az intézmény dolgozói büszkék  a megalkotott magas művészi értékkel bíró fafaragásra, a Turáni kapura. A környező iskolák ilyen népművészeti alkotással nem rendelkeznek, amely a honfoglalás szellemi és lelki értékét közvetíti. Része az oktatásunk egyik fő elemének, a hagyományőrzésnek is. Kötelességünk a nemzedékek számára átadni ezt az üzenetet, megtanítani számukra őseink, elődeink tiszteletét, mely a népművészet alkotásain keresztül a legmegvalósíthatóbb feladat.

– Védelme, megőrzése érzelmi okokra is visszanyúlik, hiszen a két művésztől ajándékba egy kincset kaptunk: a magyarság népművészetének, kultúrájának kincses ládáját. Ezt az óta is őrizzük, s még sokáig szeretnék őrizni a mi utódaink is. Kiemelt feladat lesz ezért az elkövetkezendő időben a mű restaurálása.

– Ebben az aulában valósíthatjuk meg nemzeti ünnepeinken a megemlékezéseket, a városi rendezvényeket, az iskola számos rendezvényét, és a vendég előadók is szívesen lépnek fel a rendkívül ízlésesen díszített aulánkban.

 – Művész Úr szavai mindmáig emlékünkben élnek: „Az a legnagyobb dolog, hogy ez a tantestület nemcsak, hogy akarta, hanem be is fogadta és őrzője tud lenni ennek az alkotásnak. Ha netán kicsit büszkék is rá, az nekünk jóleső érzés.”

 

Fentiek miatt javasoljuk az Értéktárba történő felvételét, az iskola aula díszítésének megőrzését Hajdúsámsonban.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

  1. Évkönyv 2005. – II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Hajdúsámson
  2. Helytörténeti foglalkoztató füzetek 5. – Egyházak és iskolák, 15. o.
    Múzeumi Kincskereső Program, Hajdúsámson 2015.
  3. Az alkotás tervrajza és az átadó ünnepség meghívója (kézirat, helytörténeti gyűjtemény)
  4. CD az alkotás átadó ünnepségéről (helytörténeti gyűjtemény)
  5. https://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/muveszetunk/item/5322-z
    Huszka József: Ősi jelképek a díszítőművészetben 1929.
  6. https://www.kozterkep.hu/10419/turani-kapu