A Petőfi fája c. köztéri szobor Hajdúsámsonban

Települési értéktárba véve: 2023. május 3.

Határozat: 1/2023. (V.03.)
Kategória: épített környezet
Javaslattevő: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Kiállítóhely/Hadházi Balázs

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:  4251 Hajdúsámson Szabadság tér

Hajdúsámson főterén, a Polgármesteri Hivatal melletti parkban áll a „Petőfi fája” című alkotás, mely E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása.

A szobrot 1998-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére állíttatta az önkormányzat a Hajdúsámson Fejlődéséért Közalapítvány és helyi vállalkozók támogatásával. „A Petőfi fája szobor évszázadokig hordozza majd e nap emlékét, üzenetét, a község lakosságának a költő iránti tiszteletét, a lakosság, a vállalkozók nemes lelkű támogatását.” – hangzott el a szobor avatásán. A Petőfi szobor azóta a település egyik jelképévé vált: meghatározó helyszíne a március 15-i ünnepségeknek, szerepel a településről megjelent kiadványokban, leírásokban, képeslapokon, emléktárgyakon.

A szobor alkotója, E. Lakatos Aranka szakított a harcos, forradalmár Petőfi ábrázolásokkal és a költőt jeleníti meg visszafogottan, líraian. A szimbolikus jelentésű fa maga Petőfi. A kőtömb bal oldalába illesztve, szinte abból kilépve jelenik meg a költő két méter magas bronz alakja, aki szinte nem is testiségével van jelen, hanem a belőle sugárzó szellemiségével hat. Így hatott a kőtömb jobb oldalán megjelenő költőkre is, Ady Endrére, József Attilára, Nagy Lászlóra. A műalkotás egy meglehetősen komplex térbeli megjelenítés, mind szellemi vonatkozásában, mind fizikai-anyagi megnyilvánulásában. Az egész alakos ábrázolás egy porózus mészkő (durva mészkő) impozáns háttérkonstrukció szerves része, mely mondhatni: fizikai és szellemi kontextusa Petőfi alakjának. Ezen a rusztikus mészkőfelületen jelenik meg a három költőtárs arcképe. Az emlékmű talapzata a megszokott plintosz kialakításoktól formaiságában és anyagában is eltér. Az emlékmű résszel teljes egységet alkot az emelvény, mely zúzott bazalt kövekből felépített konstrukcióként hordozza az alkotást.

Az alkotó

E. Lakatos Aranka Győrfi Sándor és Kutas László műtermében tanult. Debrecenben él. A Képző- és Iparművészek Egyesülete (Debrecen), a Magyar Éremművészek Szövetsége tagja. 1989-ben és 1993-ban a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Alkotótelep munkájában vett részt; 1990-ben, 1992-ben, 1997-ben a Mezőtúri alkotótelepen dolgozott. 1988, 1991, 1993: Debreceni Őszi Tárlat díja; 1989: Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep (Nyíregyháza) díja; 1990: Szolnoki Képzőművészeti Triennálé díja; 1991: a Debreceni Nyári Tárlat díja; 1995: Tavaszi Tárlat díja (Debrecen); Pro Urbe érem (Mezőtúr).

Könnyedén, virtuóz módon mintáz, felhasználja a viaszveszejtéses eljárás adta lehetőségeket. Kitűnően jellemzi az ábrázoltakat, erőssége a lélektani tudás érvényesítése. Árnyaltság, líraiság, ugyanakkor erőteljes drámaiság jellemzi műveit. (Sz. Kürti Katalin)

Referenciák/köztéri művek:

  • Krúdy Gyula (bronz, portrészobor, 1989., Nyíregyháza-Sóstó)
  • Kölcsey Ferenc (bronz, dombormű, 1990., Debrecen)
  • Eötvös József (bronz, dombormű, 1990., Hajdúböszörmény)
  • világháborús emlékművek (mészkő, 1991., Besenyszög; bronz, márvány, Mezőtúr; bronz, mészkő, 1992., Nyíradony; 1994., Nagyhalász; beton, gránit, Nyíracsád)
  • A Il. világháború debreceni hősi halottaknak emlékműve (márvány, bronz [Győrfi Sándorral], 1996., Debrecen)
  • Zeleméri László (bronz dombormű, 1997., Zelemér)
  • A szeretet fája (bronz, dombormű, 1997., Debrecen, gyermekklinika)
  • Petőfi fája (bronz, mészkő emlékmű, 1998., Hajdúsámson)
  • Petőfi Sándor (bronz, portrészobor, 1998., Öcsöd)
  • Molnár Mátyás (bronz, portré, 1998., Vaja)
  • Hajdú Gusztáv (bronz, portrédombormű, 1999., Debrecen).
  • Szabó Magda (bronz, 2017., Debrecen)

Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

A „Petőfi fája” helyi értéktárba kerülése, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából különösen aktuális és olyan státuszt kölcsönözne az emlékműnek, amiből adódóan lényegesen megkönnyítené annak restaurálását, a folyamatos állagmegőrzését, így méltó módon képviselve a Hajdúsámsoniak számára azt szellemi örökséget, melyet hivatott bemutatni.

A negyed évszázada elkészült emlékmű a felállítása óta nem kapott komolyabb állagmegőrzést, aminek köszönhetően jelentősen megromlott az alkotás fizikai és vizuális állapota. A közel 25 év önmagában indokolttá tenné a kompozíció kő és bronz elemeinek a megtisztítását, ugyanis ennyi idő elteltével az anyagok természetes patinázódása és érése – az időnkénti karbantartás nélkül – könnyen átcsaphat egyfajta koszolódásba, igénytelen öregedésbe, amit a „Petőfi fája” emlékmű esetében is megfigyelhetünk. Tehát az időjárási viszontagságok és eltelt idő összefüggésében nyilvánvaló az emlékmű anyagainak erodálása.

A leromlott állapothoz nagyban hozzájárult az alkotás elhelyezkedéséből adódó további ártó tényező. A kompozíció a város központjában elterülő parkban helyezkedik el, közvetlenül a főút mellett. A 471-es számú főút városon átvezető szakasza hatalmas forgalmat bonyolított le az elmúlt évtizedekben. – mondhatni közvetlenül az emlékmű mellett. A parkot övező útkanyarulatban a nagyszámú teher és mezőzgazdasági járművek okozta rezonancia kisebb-nagyobb repedéseket idézett elő a talapzaton, helyenként a kőelemek közötti fúgák kipotyogtak. Illetve a kipufogógázból adódó légszennyezés hatására az alkotás felülete még nagyobb koszolódásnak volt kitéve.

Az kompozíció elhelyezéséből egy harmadik káros tényező is szerepet játszott az emlékmű állapotának leromlásában. Ugyanis a felépítményt nem térkövezett felület veszi körbe, hanem a park sajátosságából fakadó füvesített környezet. Ez az adottság megkívánja a terület öntözőberendezéssel történő locsolását, aminek sajnos következménye lett, hogy a levegő mozgásával állandóan vízpermet szállt az alkotás felületére. Ennek köszönhetően, mostanra már nagyon intenzíven megtelepedett egyfajta rozsdás, vízköves korrózió a felületeken, mely elszíneződés teljesen szétrombolja a megöntött alak, illetve a megfaragott kőarcok finom plasztikai értékeinek a szemlélését.

Hajdúsámson Város Önkormányzata 2023-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával tervezi a szobor felújítását, a helyi értéktárba való bekerüléssel párhuzamosan. Ezt követően méltóképpen hordozza tovább az avatáson megfogalmazott üzenetet, meghatározó helyszíne marad a március 15-i ünnepségeknek és megújulva szerepelhet a településről megjelent kiadványokban, leírásokban, képeslapokon, emléktárgyakon.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

 

Letölthető dokumentumok