„Élő pásztorhagyomány a Sáfián családban, Hajdúsámsonban”

Települési értéktárba véve: 2023. május 3.

Határozat: 1/2023. (V.03.)
Kategória: kulturális örökség
Javaslattevő: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Kiállítóhely/ Dr. Molnár Zsolt

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Hajdúsámson

Sáfián László és Sáfián Lajos családja (Ibolya és lányuk Ibolya, Erika, lányuk Erika és fiúk Lajos) legalább a hetedik generáció óta pásztorkodik. Őseik elsősorban juhászok voltak, gyakran számadók. Ízig-vérig pásztoremberek, 1995 óta magatarti juhászok. Éveken át fejtek is, jelenleg bárányok eladásából élnek. Legelőjük homokon van, természetvédelmi területen, Hajdúsámson határában.

A család a mai napig pásztorcsaládként működik, a tudás generációról generációra adódik tovább. Mindennapjaik fő feladata a jószág jóltartása. Ez jelenti a megfelelő legeltetést és takarmányellátást, a betegségek megelőzését és gyógyítását, a tanya karbantartását, a pásztorkutyák nevelését stb. Családjaik a munkákat együtt végzik. Egyrészt mindenkinek megvan a maga feladata a legeltetés, itatás, szántóföldi munkák, kaszálás, főzés, bürokratikus munkák stb. kapcsán, ugyanakkor sokszor dolgoznak együtt a legelőn és a hodályban is. A családra a nagy összetartás a jellemző.

A családban él a pásztortárgyak készítésének hagyománya és tudása is. László szíjakat, bőrtáskákat, bicskatokot, Lajos pedig csatokat készít. Jelentős a kolompokhoz és jószágcsengőkhöz kapcsolódó tudásuk is.

A Sáfián család hosszú évek óta rendszeres meghívott vendége a hortobágyi kihajtási és behajtási ünnepségeknek, a Vókonyai, illetve Virágoskúti Pásztortalálkozónak, pásztorkutyás versenyeknek, de részt vesznek a debreceni Pásztoradventen és számos más térségbeli rendezvényen, falunapon, fesztiválon is. Rendszeresen felkérik őket átadási ünnepeken vagy augusztus 20-án, hogy vigyék a párnát vagy az új kenyeret.

2020 novemberében szakmai nap keretében Sáfián László előadást tartott testvérével és feleségével a sámsoni kulturális intézményben  „Cifrán szűrösen” című konferencián. 2020-ban Debrecenben feleségének, Ibolyának, önálló nagy sikerű fotókiállítása volt, amin a családot, a legelőt és állataikat mutatta be. Felesége és testvére mellett újabban a két család gyermekei is hozzájárulnak a rendezvények programjához, 2021 augusztusában pedig az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet Botanikuskertjében rendezett Kert-a-köbön tudományos-művészeti fesztiválon tartottak előadást és bemutatót.

Sáfián László 2018. augusztus 25-én vehette át a Hajdúsámsoni Városnapon az Év közéleti személyisége díjat, 2021 novemberében pedig a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése által adományozott Arany Sándor díjat, melyet azoknak adják, akik a megye mezőgazdaságának sikeres jövőjéhez járulnak hozzá munkásságukkal.

Sáfián László és családja 2008 óta dolgozik együtt a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóbotanikusával, Molnár Zsolttal. Számos tudományos és ismeretterjesztő tanulmányt készítettek együtt. Pásztortudásának elismeréseként meghívást kapott már tudományos konferenciákra előadóként, de tartott előadást Budapesten, a Hagyományok Házában, valamint szakmai továbbképzést állami és civil természetvédőknek és tudományos kutatóknak a Magyar Tudományos Akadémia debreceni székházában, online pedig a Simon Faser Egyetemen, kanadai diákoknak és kutatóknak. A kutatás kapcsán számos világhírű professzor járt a Sáfián család legelőjén, és beszélték át a pásztorok kontinenseken átívelő ökológiai tudását, például Fikret Berkes kanadai, Sandra Díaz argentín, Peter Poschlod német és Rosemary Hill ausztrál kutatóval.

A Sáfián család rendszeres meghívott vendége helyi, térségi és országos hagyományőrző rendezvényeknek (például Vókonyai-Virágoskúti Bio-főzőverseny és pásztortalálkozó, hortobágyi kihajtási és behajtási ünnepek, Pásztoradvent a Debreceni Nagytemplomban, pásztorkutyás találkozók, falunapok Hajdúsámsonban és Furtán), valamint tudományos előadásoknak és konferenciáknak (pl. Hagyományok Háza, Magyar Tudományos Akadémia, Simon Faser University). (fénykép: Jenei Boldizsár)

A jószágtartással kapcsolatos munkákat Sáfián László és testvére, Sáfián Lajos és családjuk együtt végzik. Egyrészt mindenkinek megvan a maga feladata a legeltetés, itatás, szántóföldi munkák, kaszálás, főzés, bürokratikus munkák stb. kapcsán, ugyanakkor sokszor dolgoznak együtt a legelőn is és a hodályban is. (fénykép: Jenei Boldizsár)

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Kárpát-medencében és környékén egykor általánosan elterjedt volt ez a pásztortudás és állattartási, legeltetési gyakorlat. Mára sajnos kevés helyen maradt fenn, ezek közül országosan kiemelkedő, de a környező országok pásztoraihoz képest is jelentős a Sáfián családban továbbadódó hagyomány és tudás.

Az értéktárba való felvétel a felelősség mellett számos lehetőséget is rejt. Egyrészt segítheti, hogy a pásztorhagyomány fennmaradását nehezítő folyamatokat fékezzük, miközben erkölcsi és anyagi támogatást kaphasson ez az élő hagyomány. Például más, hasonló életmódú, de más tájakon, más kontinenseken élő pásztorcsaládokkal való kapcsolat tartásával, amely során erősödhet a térségi és a globális összefogás e nagy tudással bíró családok között tudásuk, hagyományaik megőrzése érdekében (lásd alább az ENSZ évet). Az értéktárba való felvétellel lehetővé válhat a pásztorok együttműködő csoportjainak (pl. a ’Nők a pásztorságban’ csoportnak, amelyet Sáfiánné Ibolya kezdeményezett) az anyagi támogatása is.

Az érték felismerése és elismerése valóban időszerű. Nemcsak azért, mert Európában a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphat újra a helyi élelmiszertermelés, hanem mert a társadalom égető problémáinak megoldásához egyféle tudástárként, ötlettárként is szolgálhat a Sáfián család sokgenerációs tudása.

Például 2021-ben egy szokatlan témában készült, háromórás film főszereplőjeként ismerhette meg Sáfián Lászlót és családját a nagyvilág. Az „Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal” című filmben László bemutatja, hogy milyen tudásra van szükség, illetve mit kell tenni ahhoz, hogy juhnyája a legelőt úgy hasznosítsa, hogy az mind a juhoknak, mind a legelőnek jó legyen. A film linkjére az első évben közel félmillióan kattintottak, de ami igazán meglepő volt, hogy már több mint 90 ezren végig is nézték a 3 órát. A film alá írt megjegyzések alapján egyértelmű, hogy messze nemcsak a pásztorok és a fiatal bojtárok tartották érdekesnek és személyes életükhöz hasznosnak a filmet, hanem nagyon sok más honfitársunk is, pl. tanárok, diákok, édesanyák és édesapák, lelkipásztorok, közösségszervezők. Ez nagy örömet okozott a Sáfián családnak, különösen azért, mert ez alkalommal nem pusztán szép és különleges viseletükért kaptak elismerést, hanem pásztorságuk lényegi részét, a pásztorok tudását és elkötelezettségét ismerte el a közönség.

A jövőben számos lehetőség nyílhat arra, hogy a hasonló élő hagyománnyal bíró pásztorok és más gazdálkodók összefogjanak térségi, országos, sőt közép-európai szinten egy olyan jövőért, ami élhetőbb világot hagy unokáinkra. Az ENSZ 2026-ot a Legelők és Pásztorok Világévének nyilvánította. Az erre való felkészülésben a Sáfián családnak és Hajdúsámson településnek is komoly szerep juthat.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Molnár, Zs., Sáfián, L., Máté, J., Barta, S., Sütő, D. P., Molnár, Á., Varga, A. (2017):  “It does matter who leans on the stick” – Hungarian herders’ perspectives on biodiversity, ecosystem services and their drivers. In: Roué, M., Molnár, Zs. (eds.): Knowing our Land and Resources: Indigenous and local knowledge of biodiversity and ecosystem services in Europe & Central Asia. Knowledges of Nature 9. UNESCO: Paris, pp. 42-56.

Molnár Zs., Kelemen A., Kun R., Máté J., Sáfián, L., Biró, M. Máté A., Vadász Cs.( 2020): Knowledge co-production with traditional herders on cattle grazing behaviour for better management of species-rich grasslands. Journal of Applied Ecology 57:1677–1687.

Biró, M., Molnár, Zs., Babai, D., Dénes, A., Fehér, A., Barta, S., Sáfián, L., Szabados, K., Kis, A., Demeter, L., Öllerer, K. (2019): Reviewing historical traditional knowledge for innovative conservation management: a re-evaluation of marshland grazing. Science of the Total Environment 666, 1114-1125.

Fernández-Llamazares, Á., Lepofsky,, D., Armstrong, C.G., Brondizio, E.S., Gavin, M.C., Lertzman, K., O’B. Lyver, P., Nicholas, G.P., Pascua, P., Reo, N.J., Reyes-García, V., Turner, N.J., Yletyinen, J., Anderson, E.N., Balée, W., Cariño, J., David-Chavez, D.M., Dunn, C.P., Garnett, S.C., Greening, S. (La’goot), Jackson, S.  (Niniwum Selapem), Kuhnlein,  H., Molnár, Zs., Odonne, G., Retter, G-B., Ripple, W.J., Sáfián, L., Sharifian A.B., Torrents-Ticó, M., Vaughan, M.B. (2021): Scientists’ Warning to Humanity on Threats to Indigenous and Local Knowledge systems. Journal of Ethnobiology, 41: 144-169.

  1. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: hajdusamson.hu/Értéktár

Letölthető dokumentumok