Települési értéktárba véve: 2021. május 27.

Határozat: 104/2021. (V.27.)
Kategória: kulturális örökség
Javaslattevő: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Kiállítóhely/Szarkáné Kun Szilvia és Tarné Hajdu Judit

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 4251 Hajdúsámson 

1969-ben jött létre a szakkör a sámsonkerti iskolában, melyet a hajdúsámsoni Művelődési Ház és Könyvtár is támogatott. Nevüket egy versenyen nyert Dínó bohócról kapták.

Az első nagyobb sikert 1973-ban érték el egy megyei versenyen, ahol elsők lettek. Országos találkozókra is eljutottak, először 1982–ben az Egri Országos Úttörő Bábfesztiválra. Itt „A világszép kecskebéka” című darabot mutatták be. Ezt a mesét és a „Zsákbamacska” című darabot annyira szerették a gyerekek, hogy minden megújult csoporttal megtanulták. Voltak Szentendrén is, ahol a „Csikcsicsói Csiporka” című darab révén a lopótökből készült bábokkal arattak sikert.

A televízióban először 1984-ben, a „Játsszunk Bábszínházat!” című műsorban mutatták be „A róka és a gólya” című mesét. A következő évben 1985-ben a Zánkai Országos Úttörő Bábfesztiválon léptek fel, „A farkas és a hét kecskegida” című produkcióval. Jártak Nyíregyházán szakmai táborban, ahol tanulságos élményekben, kikapcsolódásban gazdag hetet töltöttek Gergelyiugornyán. 1998-ban ismét bejutottak a TV „Játsszunk Bábszínházat!” című műsorába a Béres András által gyűjtött „A szegény ember három fia” című rozsályi népmesével.

Az évek haladtával már nem előre megírt darabokat játszottak, hanem csak tiszta forrásból származó népmeséket. A bábokat közösen készítették a csoport tagjaival. Néha még a nagyobb testvérek is besegítettek. Szerették a természetes anyagokat: fa, raffia, lopótök, gyékény, csutka, csuhé, júdáspénz. Ezek jól illettek a népmese hangulatához.

1994-ben, 1996-ban, 1997-ben, 1998-ban az „Amatőr Gyermekbábosok Országos Fesztiválján Egerben is felléptek, ahol kétszer különdíjat kaptak a „Bajusz” és a „Két bors ökröcske” című darabokkal.

Az iskolában lett „bábos szoba”, ahol nemcsak a bábokat, díszleteket tárolták, hanem a sok oklevelet is. Minden évben rendszeresen indultak a város, a megye, az ország bábos rendezvényein. Több arany, ezüst, bronz oklevelet szereztek. Természetesen a fáradságos munka után a jutalom sem maradt el kirándulások formájában. Kétszer voltak Zánkán, egyszer Gergelyiugornyán, többször Budapesten, Egerben, Debrecenben.

A bábozásnak óriási közösségformáló ereje volt, a nagyobbak örömmel segítettek a kisebbeknek. Egyformán büszkék voltak arra, hogy ők bábosok. A színpad kopogása, a bábok illata, a közös próbák hangulata igazi csapatot formált belőlük, második otthonuk lett a sámsonkerti iskolában kialakított kis terem. Itt kaptak helyet a bábok és a díjak, oklevelek is. A bábcsoport munkáját a hajdúsámsoni Művelődési Ház, az iskola  és a gyerekek szülei is segítették. Szakmailag dr. Arany Erzsébet megyei bábos szakreferensnek és a Kölcsey Ferenc megyei Művelődési központban dr. Boros Bélánénak köszönhettek sokat.

Szűcs Mihályné, Gabi néni nem csak vezetője volt ennek a bábcsoportnak, hanem ahogy mondani szokták, együtt létezett vele. Az ereiben csörgedezett az a mérhetetlen szeretet, türelem és odaadás, amivel nap, mint nap megjelent a bábosai előtt. Az előadások minden részletét megálmodta, a bábokon és díszleteken saját otthonában kerültek rá az utolsó simítások, amiket aztán saját autójával szállított a fellépések helyszínére. Tehetségén kívül szelídsége, közvetlensége és pedagógiai rátermettsége tartotta össze ezt a csoportot. Az évek alatt többször volt továbbképzéseken, először C kategóriás vizsgát tett, majd B kategóriás báboktatói és rendezői végzettséget is szerzett. Budapesten amatőr nívódíjban is részesült.

A bábcsoport fennállásának több évfordulóját is megünnepelték. Ilyenkor kiállították a bábokat, okleveleket és díjakat. Régi fotókat nézegettek a már felnőtt, családjaikat is magukkal hozó régi bábosokkal. Mindenki büszkén és könnyes szemmel emlékezett vissza az elmúlt évekre és gond nélkül idéztek egy-egy betanult szerep szövegéből. A ma már felnőttek szívesen viszik gyermekeiket bábelőadásokra, ahol szakavatott szemmel nézik mások munkásságát.

A bábcsoport megalakulásának 45. évfordulójára 2014-ben került sor a a hajdúsámsoni kulturális intézmény dísztermében, ahol kiállítás rendeztek és találkozót szerveztek. Az esemény után a Dínó Bábcsoport emlékei a hajdúsámsoni Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Kiállítóhely raktárában maradtak megőrzésre. A kincsként őrzött bábokat 2021-ben a Nemzeti Művelődési Intézet bábos programja keretében több településen bemutatták, hogy tovább öregbítsék a méltán híres és nagyszerű bábcsoport hírnevét. A kulturális intézmény hamarosan az eredeti helyen, a sámsonkerti iskolában rendezi be a végleges állandó kiállítást. A közösség fentiek alapján méltó arra, hogy a helyi értéktárba felvételt nyerjen.

Bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Letölthető dokumentumok